Lynn Painter: Jobb mint a filmeken

 

Fülszöveg: 

Az örök álmodozó Liz Buxbaum szíve már gyerekkora óta Michaelért dobog. Azonban szerelme mindig hűvös és távolságtartó volt vele, idővel pedig elköltözött egy másik városba. Amikor a fiú visszatér, Liz mindent megtesz, hogy az áhított szerelem végre beteljesüljön, és Michael legyen a partnere a szalagavató bálon. Célja elérése érdekében még a szomszéd sráccal, Wesszel is összehaverkodik, akivel pedig gyerekkoruk óta folyton csak borsot törnek egymás orra alá. Liz abban bízik, hogy Wes jóbarátja Michaelnek, és majd segít összehozni vele a régóta vágyott, romantikus randevút.

Miközben mindent elkövetnek, hogy Michael felfigyeljen Lizre, a lány azon kapja magát, hogy egyre jobban megkedveli West, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz a fiúval. Bár Liz azt hiszi, mindent tud a tökéletes randiról és a romantikus szerelemről – hiszen nincs olyan romantikus film, amelyet ne látott volna legalább százszor –, egy idő után úgy érzi, át kell értékelnie mindent, amit korábban gondolt a boldogságról. Mert hiába Bridget Jones minden jótanácsa, hiába a 10 dolog, amit utálok benned humoros pillanatai vagy a Kate és Leopold tündérmesébe illő története, a valóság mindig sokkal fordulatosabb és emlékezetesebb, mint a filmek. És persze igazabb is.

 Véleményem a borítóról: Tipikusan a filmes romantikus ,,gesztusikat,, idéző borító nagyon hamar belopta magát a szívembe. Bár pont e miatt én is ilyen hatalmas filmbe illő gesztusokat vártam Westől, vagy akármelyik pasitól. 

Miért pazaroltam az életemet arra, hogy megpróbáljak megfelelni azoknak a nevetséges elvárásoknak, amelyeket magammal szemben támasztottam?

 

Lássuk a történetet is:

Liz a maga által kreált állomvilágban él, édesanyja halála óta. Minden eseményhez filmzenét készit, várja a tökéletes  pillanatot, a jófiút, a bazinagy gesztusokat. De ezzel a képzelgésével, nemcsak falakat húz maga köré, hanem ezzel olyan elvárásokat tűz mások felé, amik abszurdak. Ám egyik nap Michael, a lány régi szerelme visszatér a városba. Liz rádöbben, hogy egyedül a szomszédja segithet neki a Michael ügyben. 

Lynn Painter könyvei mindig is mosolyt csalnak az arcomra, a Véletlenül Amy az egyik kedvenc könyvem lett. De valahogy a Jobb mint a filmeken picit vegyes érzéseket váltott ki belőlem. Valahogy nem adta át teljesen azt az érzést, amit vártam. Nekem tényleg egy enemies to lovers könyv kellett volna, mint ahogy azt annyiszor hangoztatta mindenki. Liz és Wes kapcsolata úgyan kis csípkelődéseken alapult, de nem nevezhető igazán ellenségekből szerelmeseknek. Éppen ezért, nekem annyira nem tetszett. Tekintve, hogy a vártnál alacsonyabb szinvonalat hozott. 

– Feltételezed? Mi a fene baj lehet vele? Nagyobb mellet akarsz, vagy ilyesmit? Hát nem ő a….
– Ő nem te vagy.
– Mi?
– Ő. Nem. Te. Vagy.

Liz igazán szerelmes alkat, megvannak a fejében a bizonyos képzetek, amik alapján próbálja élni az életét. Folyamatosan a jófiúkat keresi, holott az, akire igazán szüksége van nem egy Michael tipusú alkat. Wes végig a lány mellett állt, segitette, igazán aranyos volt.  Imádtam West. 

Sajnos maga a történet miatt nem vágom hanyatt magam, de Wes apró gesztusai igazán megmelengették a szívem. Ez a könyv igazából egy erős 4 csillag lenne, többet nem tudnék neki adni. De remélem nektek tetszett. 

itt be tudjátok szerezni!