FÜLSZÖVEG
Egy kotnyeles újságírónő
Egy kemény nyomozó
És egy kaméleonként rejtőzködő gyilkos
Amikor Lottie Kelsey szomszédja gyanús körülmények között eltűnik, a
kíváncsi újságíró azonnal szimatolni kezd. Eddig kultúráról írt az
Edinburghi Krónikákba, ám főnöke nem engedi komolyabb témák közelébe.
Lottie elhatározza, hogy bármi áron összehoz egy ütős címlapsztorit, és
megmutatja, hogy az ő helye nem a kultúra rovatnál van. Nem számol
azonban a nyomozást vezető zsaruval, aki egy kanál vízben meg tudná
fojtani, és folyton keresztbe tesz neki.
Tristan Huntert egy tragikusan végződő akció után helyezik át
Edinburghbe. Gyötri a bűntudat, amiért magára kell hagynia sérült
barátnőjét Londonban, de nincs más választása. Amikor egy eltűnés véres
gyilkosságba torkollik, Tristan rájön, hogy erre a lehetőségre várt. Ha
elkapja a gyilkost, visszatérhet korábbi életéhez. Nem számol azonban a
minden lében kanál újságírónővel, aki állandóan beleüti az orrát a
nyomozásba, és a feje tetejére állít mindent, amiben eddig hitt.
Lottie és Tristan eszeveszett hajszába kezd az arctalan gyilkos után,
aki olyan könnyedén csúszik ki a markukból, mintha szellem lenne,
miközben egymással és zavaros érzéseikkel is meg kell küzdeniük.
Mennyire kell elcseszettnek lenned ahhoz, hogy arra vágyj, aki gyűlöl?
Mi fog végül győzni: az elvek vagy a szenvedély?
Vagy a gyilkos, aki senkit sem kímél?
Véleményem:
Szerintem túlságosan előitéletes vagyok a magyar szerzőkkel szemben, úgyanis újból meglepődtem, hiszen nem egy wattpad- story jellegű könyvet kaptam kézben, hanem egy jól kidolgozott regényt, aminek a folyatatását még júniúsban elolvasom. Igazi krimi egy kicsi romantikus szállal. Letehetetlen higgyétek el nekem, bizom benne, hogy a folytatások ennél is jobbak lesznek. Valójában még nem adta át azt az igazi pluszt, amitől azt mondom, hogy az agyam eldobom, meg, hogy standard 5 csillag. Ám bizom benne, hogy kialakul ez az érzés is, hiszen tényleg jó könyveknek igérkeznek.
A boritóról is szeretnék szólni párat, úgyanis annyira egységes, esztétikus mind kivűl, mind belül. Átadja azt a mágikus boszis hangulatot, ami végig jelen van a történet során.
Lottie karaktere igazi főhősnő volt, picit Jude karakterére emlékeztetett. Érdemes megemliteni, hogy egy kis enemies to lovers avagy ellenségekből szerelmeseken alapuló mű, számomra ezzel nem is lenne gond, de én nem éreztem azt az igazi ,,ellenségek,, szálat. Nekem az picit gyenge volt, tekintve, hogy nem erre vártam, de ezen kivűl semmilyen gond nem volt.
Tristan még nem annyira bontakozott ki, úgy hiszem, hogy azért itt még van benne valamilyen mélység. A mogorva rendőr mögött valószinűleg egy sokkal másabb ember lakozik, mint, ami most edrült ki belőle.
Nagyon várom folytatásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése