Ellyne: A mágikus könyvesbolt

Sziasztok, a mai nap Ellyne A Mágikus Könyvesbolt című nyomtatásban elsőnek megjelent könyvét hoztam el Nektek. Olvassátok szeretettel!

Tartalom:

Az Istenek játéka talán mégsem játék, főleg, ha ennek az az ára, hogy megtalálod-e a lelked másik felét. Egy álomcsapda, és benne egy idegen, akivel most találkozol először. Legalábbis ebben a hitben élsz…

Zora az utolsó középiskolai évére az USA-ba költözik nagynénjéhez. A lány nem hisz a természetfeletti dolgokban. Egészen addig, amíg álmaiban újra és újra fel nem bukkan egy alak, akivel később összetalálkozik az iskola folyosóján. És ez a fiú, Aaron Woods, akit még sohasem látott ezelőtt, pontosan úgy néz rá, mintha jól ismerné. Mintha már találkoztak volna valahol, valamikor. De ez lehetetlen, igaz?

 Véleményem: 

Ellyne könyve nemcsak egy cuki romantikus könyv, hanem a maga módján tele van mondanivalóval, melyek az ember szívéig hatolnak. Ezek mind-mind apró, akár jelentéktelennek tűnő mondatok, de engem némelyik igazán mélyen érintett. A szóban forgó idézeteket a bekezdés alján olvasshatjátok. 

Zora és Aaron története az álmaikban indult, de egymás karjában ért véget. Mesés volt, nem hittem benne, hogy egy ilyen rövid könyvecske ennyire mély mondanivalóval fog rendelkezni. A két fiatal története nem a szokványos módón kezdődőtt, álmaikban újra és újra találkoznak, na meg kiderül, hogy őket még az istenek is egymásnak szánták. Nagyon szívesen olvastam volna még egy kicsit a mitológiáról, erről az egész kapcsolatról, annyira jó témának éreztem ezt. 

Voltak dolgok amik miatt nem éreztem kereknek a történetet, ilyen volt például Aaron személye, akinél legalább fejezetenként ki volt hangsúlyozva, hogy mennyire ,,rosszfiú,, holott nem volt semmi ilyesmi a fiú kisugárzásában. Én személy szerint Aaront egy nagyon cuki srácnak tartottam, aki már az első percben beleszeretett Zora-ba. Szóval itt egy picit csalódottnak éreztem magam, mert valahogy ez a jelző nem illett a kontextusba. 

Habár nem rajongok az amerikai tinifilmekért, mégis úgy érzem ez a könyv meghozta az őszies, tipikusan amerikai hangulatot, aminek hála nagyon átjött az a hangulat, amit a filmekben utálok. DE Ellyne könyvében valahogyan imádni való volt. Nagyon, de nagyon szeretnék még tőle olvasni.

Köszönöm, hogy olvashattam!

Kedvcsináló idézetek:

,,És ne feledjétek, sokszor az álom valóságosabb, mint az a világ, amit ébren tapasztaltok.,,

,,Édesem, a mai világban az emberek képtelenek hinni bármiben is, amire nem találnak magyarázatot. Minden dolog, amire még nincs, őrültségnek érződik, egészen addig, ameddig nem találjuk meg a magyarázatot. Akkor már teljesen normálissá és hétköznapivá válik.,,

Drágám, a szerelemmel mindig együtt jár a félelem (...) De ha biztos vagy magadban, hogy mit érzel, és biztos a másikban, akkor mint mondtam, nincs az az isten, aki ítéletet mondhatna a hibáitok felett. 

,,Engem nem érdekel a csapda -zihálja. -Örökre benne maradnék, ha te is ott vagy.,,

-Ne engedd el a fiút. Kedveltem, és talán -nnéz rám utoljára, mielőtt hátat fordítana -ő volt a kedvencem.